Szívelégtelenség

2020.06.28

Szívelégtelenség során a szív szerkezeti és/vagy funkcionális károsodása miatt nem képes kellő mennyiségű tápanyaggal és oxigénnel ellátni a szervezetet csökkent teljesítőképessége miatt.

A szívelégtelenség létrejöhet gyorsan, azaz akut szívelégtelenség alakul ki, illetve hosszú idő alatt, tehát krónikus szívelégtelenségként.

Krónikus szívelégtelenség

Az életkor előrehaladtával gyakorisága egyre nő, 65 év felettieknél 6-10%-ban előforduló kórkép. Összeségében a népesség 2-3%-t érinti. A kórházi felvételek kb. 5%-ért felelős. A betegség gyakorisága az elmúlt 20 évben fokozatosan növekedett. Szívelégtelenség miatti halálozás magasabb a rosszindulatú daganatok okozta halálozásnál.

A szívelégtelenség legfőbb tünetei a fáradékonyság, nehézlégzés (először terhelésre kialakuló, majd nyugalomban is) és a bokaödéma. Ezen kívül számos más panasz is előfordulhat: mellkasi fájdalom, gyengeség, szédülés (főként helyzetváltoztatáskor, felálláskor), szívdobogásérzés, fekvő helyzetben légzési probléma, cianosis (az ajkak, bőr kékes elszíneződése az oxigénhiánytól), köhögés, vérköpés, étvágytalanság, haspuffadás, hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom, éjszakai vizelés, pánik, ájulás, zavartság, csökkent szellemi működés.

Oka:

  • életmód: fokozott sófogyasztás, mozgásszegény életmód, elhízás, alkohol- és kábítószerfogyasztás, dohányzás
  • szívet érintő betegségek: atherosclerosis, iszkémiás szívbetegség, szívinfarktus, magasvérnyomás betegség, szívbillentyű betegségek, szívritmuszavarok, szív fejlődési rendellenességei
  • egyéb: cukorbetegség, tüdőbetegségek (tüdőembólia), speciális anyagcsere betegségek, genetika, mérgek

A szívelégtelenség súlyosságának osztályozása a panaszok és a fizikai aktivitás alapján történik, a New York Heart Association (NYHA) szerint 4 csoport különíthető el:

  • NYHA-1 stádium: A fizikai aktivitás nem korlátozott. A szokásos fizikai aktivitás nem okoz nehézlégzést, fáradtságot vagy szívdobogásérzést.
  • NYHA-2 stádium: A fizikai aktivitás enyhén korlátozott. A beteg nyugalomban panaszmentes, azonban a szokásos fizikai aktivitás aktivitás nehézlégzést, fáradtságot vagy szívdobogásérzést okoz - enyhe szívelégtelenség
  • NYHA-3 stádium: A fizikai aktivitás kifejezetten korlátozott. A beteg nyugalomban panaszmentes, azomban már a szokásosnál kisebb fizikai aktivitás is nehézlégzést, fáradtságot vagy szívdobogásérzést okoz - közepesen súlyos szívelégtelenség
  • NYHA-4 stádium: Bármilyen fizikai aktivitás panaszokat okoz. Nyugalomban is jelentkezhetnek tünetek. A legkisebb fizikai aktivitás is a panaszok fokozódásához vezet - súlyos szívelégtelenség

Felismerését a fizikális vizsgálat során tapasztalható jelek (boka/lábszár ödéma, tüdőben pangás) EKG, labor, mellkasröntgen, szívultrahang tudja alátámasztani. Speciális esetekben szükséges lehet még szívizom szcintigráfiára, MR, CT, terheléses EKG, koronarográfiás vizsgálatra.

A szívelégtelenség kezelését meghatározza az azt okozó alapbetegség és a szívelégtelenség súlyossága is. Általánosságban elmondható, hogy első lépés a nem gyógyszeres kezelés, tehát dohányzás és az alkoholfogyasztás abbahagyása, sófogyasztás csökkentése, testsúlycsökkentés. Gyógyszeres kezelés során vannak "kötelezően" használt hatóanyagcsoportok (ACE-gátló vagy ARB, β-blokkoló és súlyosbodó állapot illetve társbetegség során használt gyógyszercsoportok (pl. vízhajtók, digitalis). Súlyos esetben speciális szívritmusszabályzók beültetése is javíthat a beteg állapotán. Végstádiumú szívelégtelenség során szívátültetésre kerülhet sor. A kezelés során fontos a társbetegségek (pl. cukorbetegség, tüdőbetegség, tumoros megbetegedés, veseelégtelenség) megfelelő kezelése.

Akut szívelégtelenség

Akut szívelégtelenség során a klinikai tünetek gyorsan alakulnak. A szív szerkezeti és/vagy funkcionális elváltozása is gyorsan alakul ki vagy egy idült elváltozás egy hirtelen állapotváltozás miatt gyorsan romlik. Kezelése minden esetben kórházi körülmények között szükséges. Az akut szívelégtelenség halálozás magas, 8-10% körüli, de speciális alcsoport esetén elérheti akár az 50%-ot is. Az akut szívelégtelenség után a 6 és 12 hónapos halálozás pedig 30-40% között van.

Oka:

  • szívritmuszavar
  • szívinfarktus
  • szív anatómiájának sérülése (fala, billentyű)
  • krónikus szívelégtelenségben gyors állapotromlás: nem megfelelő gyógyszerszedés, folyadék-túltöltöttség miatt például.
  • tüdőembólia
  • fertőzés, sepsis
  • magasvérnyomás kiugrása
  • vérszegénység
  • veseelégtelenség
  • pajzsmirigy probléma

Fő tünetei:

  • fulladás
  • gyengeség, fáradékonyság
  • szapora szívdobogásérzés

A diagnózis felállításához a fizikális vizsgálaton kívül szükséges laboratóriumi vizsgálat, EKG, mellkasröntgen, szívultrahang vizsgálat. Fontos a beteg folyamatos monitorizálása.

A kezelés során a kiváltó ok kezelésén kívül fontos a megfelelő vérnyomás, vizelet kiválasztás, légzés, szívritmus fenntartása. Gyógyszeres kezelés során (amennyiben nincs ellenjavallata) ACe-gátló vagy ARB, β-blokkoló és vízhajtó adása szükséges. Súlyos esetben intenzív osztályos kezelés szükséges, mivel gépi keringés és légzés támogatásra is szükség van.