Stroke

2022.06.02

Stroke (Szélütés, gutaütés)

Miért fontos erről beszélni?

A stroke az egyik leggyakoribb betegség Magyarországon és a betegek 20 százaléka sajnos meghal. A rokkantság hátterében is a leggyakoribb tényezőként szerepel.

De! Nagyon fontos lenne, hogy ismerjük meg ezt a betegséget, mert részben meg lehetne előzni a betegség kialakulását, részben az időben kórházba került betegek súlyos tüneteit lehetne csökkenteni, illetve a későbbi maradványtüneteket, rokkantság mértékét lehetne enyhíteni.

Mi is ez a betegség?

A stroke 2 csoportra osztható. Az esetek 80-90 százalékában az agy vérellátása lesz hiányos, érszűkület vagy érelzáródás következtében, ritkább esetben agyi érrepedés, vérzés áll a háttérben, ami szintén az agy sejtjeinek működését gátolja, neurológiai tüneteket okozva. Miután az agyban meghatározott területek látják el testünket, következtetni lehet a tünetekből, mely részen károsodtak az agy sejtjei. Így alakulhat ki a jobb, illetve a bal agyfélteke károsodásakor ellenkező oldali bal, illetve jobb oldali végtaggyengeség, bénulás, érzészavar, valamint pl. beszédzavar vagy látászavar.

Mi a teendő?

A súlyos stroke kialakulását megelőzhetjük illetve kialakulásának esélyét csökkenthetjük . Sokat lehet hallani a rizikó faktorokról. Vannak tényezők, amin nem tudunk változtatni (pl. 40 év felettei kor), de van, amin lehet. Erre szolgálnak a szűrővizsgálatok, amin rendszeresen részt kellene venni. A családban előforduló magasvérnyomás, cukorbetegség, agyi ér-, és szívbetegség, a dohányzás, obesitas (elhízás) fokozott figyelmet igényel.

A laborvizsgálatok (vércukor, szérum koleszterin, triglicerid) elvégzésével kiszűrhetők a kezelendő betegek, EKG kimutathat szívbetegségeket, ritmuszavarokat. A nyaki érvizsgálat (carotis ultrahang) kiszűrhet nyaki érszűkületet, áramlási zavart.

A magas vércukor-, vérzsírszint az érelmeszesedés folyamatát felgyorsítja, ami a szervek, így az agy vérellátását is csökkenti. Ugyanezt idézi elő a szívbetegség, tüdőbetegség is.

A dohányzás szerepe az az érszűkület kialakulásában szintén tudományosan igazolt tényező.

A súlyos stroke kialakulását nagyon sokszor (15-20%) apró neurológiai jelek előzhetik meg. Ezeket hívjuk TIA-nak (átmeneti agyi keringészavar). Fontos lenne, hogy ezek a betegek időben szakemberhez jussanak, mielőbbi kivizsgálásra. (Akár a hozzátartozó is felfigyelhet ezekre a tünetekre !) Megfigyelték, hogy 3 hónapon belül a 60 év feletti betegeknél, 10 percnél hosszabb ideig fennálló neurológia tünetek (beszédzavar, féloldali végtaggyengeség, érzészavar), egyidejűleg fennálló hypertonia, cukorbetegség esetén 10-20 százalékban súlyos stroke alakult ki. TIA esetén a rutin laborvizsgálatok, EKG, vérnyomás mérés mellett carotis ultrahang, CT vagy MRI vizsgálatok feltárhatnak a háttérben olyan kezelhető eltéréseket, amelyek megelőzhetik a későbbiekben súlyos stroke kialakulását.

Mi a teendő, ha már a súlyos strokos tünetek kialakultak?

A legfontosabb, hogy minél előbb kórházba, lehetőleg stroke centrumba kerüljön a beteg. Idejében, a lehetőleg 3 órán belül centrumba került betegnél a kötelezően elvégzett vizsgálatok (labor, CT) után, az arra alkalmas helyzetekben , elvégezhető a trombolízis, amely az elzárt érben lévő thrombus (érrög) feloldását jelenti. Minél korábban végzik el ezt a beavatkozást, annál kisebb területen károsodnak az agy idegsejtjei. Így a neurológiai tünetek súlyossága , a későbbi rokkantság mértéke csökkenthető .

A betegek rehabilitációját gyógytornász, logopédus , pszichológus segítheti.

Ha már lezajlott a stroke, fontos, hogy megelőzzük az újabb agyi érelzáródás kialakulását. Gondozás alatt a vérnyomást normal határon belül kell tartani, véralvadásgátlót kell szedni, ellenőrizni kell a vécukor, lipid szinteket.Amennyiben operálható érszűkületet diagnosztizálnak, lehetőség van már az agyi ereknél is endarterectomiára, stent beültetésre. Természetesen a betegek is sokat tehetnek önmaguk egészségéért (pl. diéta tartás, dohányzásról való leszokás)!

Dr. Szabó Melinda