Hasmenés

A hasmenés nagyobb mennyiségű híg, gyakori (napi 2-3-nál több) székürítést jelent. A hasmenésnek számtalan oka lehet. A gyakorlatban a heveny és az idült formák elkülönítése célszerű, mivel értékelésük és kezelésük is eltérő.

A hasmenéses betegségek a halálokok közül világszerte, a szív-, érrendszeri betegségek után, a második helyet foglalják el. Ázsia, Afrika és Latin- Amerika területén évente több millió csecsemő és gyermekáldozatot szed. Egyiptomi papiruszokból tudjuk, hogy már a piramisépítések idején a munkások hasmenésének megelőzésére is gondot fordítottak (fokhagyma formájában).

HEVENY HASMENÉS

A heveny hasmenéseket leggyakrabban tápcsatornai fertőzések okozzák- vírusok, baktériumok, egysejtűek. A hasmenés többnyire vízszerű, tartalmazhat akár vért is, gyakran kíséri láz, hasi fájdalom, hányinger, hányás is. Lehet enyhe lefolyású, de okozhat olyan mértékű folyadékveszteséget, akár veseműködési zavart, hogy csak kórházban kezelhető. 

Közösségekben kialakult járványok (ápolási otthonok, iskolák) vagy családon belül több hasonló eset előfordulása vírusos eredetet vagy ételmérgezést sugall. Egyes élelmiszerek: húskészítmények, tejszínt, tojást, halat, gombát tartalmazó ételek optimális feltételeket biztosítanak a helytelen előkészítés vagy tárolás esetén belekerült kórokozók szaporodásának:

• Salmonellák: legalább 2500 Salmonella típusú kórokozó ismert, amely hasmenéssel járó kórképeket okoz. Magyarországon évente kb. 10 000 salmonellosisos esetet jelentenek be. A fertőzés nem kellően megsütött baromfihús vagy fertőzött tojás fogyasztásával alakul ki. Magas lázzal, hányingerrel, hányással, köldök körüli fájdalommal kísért vizes hasmenést okoz. A betegség lezajlása után akár 4-5 hétig is üríthetik a kórokozót a székletükkel a betegek, az esetek 1-2%-ában tartós hordozó állapot is kialakulhat, amikor a székletből 6 hónap elteltével is kimutatható a kórokozó.
• E. coli: fő forrása a szarvasmarha, leggyakrabban hamburger fogyasztásához társítják a fertőzést, véres (de nem gennyes-nyákos) székürítésekkel, lázzal jár.
• Campylobacter: nem kellően megsütött baromfihús a fertőzés forrása, magas lázat, kifejezett hasi fájdalmat, vizes hasmenést okoz, akár vér is megjelenhet a székletben.
• A listeriosis, mely szintén hasmenéssel, hányással, súlyos formában akár agyhártyagyulladással is járó megbetegedés, kórokozója a Listeria monocytogenes. E kórokozó élelmiszereinkben gyakran előfordul, megbetegedést azonban csak nagyobb csíraszám mellett okoz. Egészséges emberben sokszor semmilyen tünetet nem vált ki a Listeriával fertőzött élelmiszer fogyasztása, azonban csecsemők, idősek, legyengült immunrendszerű emberek esetén nagyobb a veszélye a betegség kialakulásának. A Listeria baktérium a hűtő hőmérsékletén is képes szaporodni, így minden hűtést igénylő, 5 napon túl hűtőszekrényben tárolt élelmiszer kockázatos lehet, elsősorban a nyers húst tartalmazó ételek, lágysajtok (feta, camambert, brie), nyers halak, saláták. Azonban a Listeria hőkezelés hatására elpusztul. Mivel a baktérium minden hűtést igénylő élelmiszerben elszaporodhat hosszabb idejű/5 NAP/ tárolás során, a megmaradt ételeket se fogyasszuk ezen időkorláton túl. Fontos, hogy a hűtő hőmérséklete ne haladja meg a 4C- ot.

Vírusok közül leggyakrabban a Calici családba tartozók okoznak hasmenéssel járó megbetegedést minden korosztályban. A hasmenést kísérheti enyhe láz, hányinger, hányás, köldök körüli fájdalom. A híg, vizes jellegű hasmenés sohasem tartalmaz vért, gennyet, nyálkát. Gyakran okoz járványokat, mivel a vírus rendkívül ellenálló számos fertőtlenítőszerrel szemben, így a környezetben sokáig képes túlélni. A gyógyult betegek akár egy hónapig is üríthetik a vírust a székletükkel, de képes terjedni a beteg hányadékának aeroszolizációja révén is.

Az 5 év alatti gyermekek hasmenésének hátterében gyakori a rotavírus fertőzés, főleg téli hónapokban. Rotavírusok ellen rendelkezünk védőoltással, 6 hetes és 6 hónapos kor között beadva ez a betegség megelőzhető.

Külön említést érdemel az "utazók hasmenése": amikor olyan országba utazik valaki, ahol jelentős a különbség az éghajlatban és a szociális körülményekben, valószínű a hasmenés megjelenése 2-10 napon belül. Az utazók hasmenésének 80%-át baktériumok okozzák, leggyakrabban E.coli, Shigella, Campylobacter törzsek. Megelőzésére a megfelelő higiénés szabályok betartása a legfontosabb, kerülendők a nyers zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek, fagylaltok, tilos a csapvíz fogyasztása - csak forralás, szűrés után megengedett - , tilos a csapvízből készült jégkocka fogyasztása, csapvízzel történő fogmosás valamint fontos a megfelelő kézhigiéné, gyakori kézmosás. Komoly alapbetegséggel rendelkezők esetén, megelőző "profilaktikus" antibiotikum adása indokolt. 

A heveny hasmenések kezelésében alapvető fontosságú a diéta bevezetése: fokozatos folyadékpótlás, sóbevitelre való odafigyelés - sósvízben főtt krumpli, sós ropi, keksz, főtt rizs, reszelt alma, banán. A tünetek enyhülése esetén a diéta csak fokozatosan lazítható, a tejcukor tartalmú élelmiszerek csak utolsóként vezethetők vissza az étrendbe.

Fontos a probiotikumok használata, melyek segítenek a normál bélflóra visszaállításában.

A hasmenés elleni szerek, mint a lopedium (Imodium) nem javasolt fertőzéses eredetű hasmenés esetén, mivel hatására lelassul a gyomorbélrendszer mozgása, így a kórokozók és méreganyagaik (toxinjaik) ürülése is lelassul.

Az orvosi szenet már i. e. 1550-ből származó papirusztekercs is említi az ételmérgezés kezelésére. 1831-ben pedig egy francia professzor, Tourey, akadémikus kollégái szeme láttára halálos mennyiségű sztrichnint vett be, majd annak hatását aktív szén segítségével semlegesítette, így túlélte az esetet. Ez azt bizonyította, hogy az aktív szén (carbo activatus) rendkívül hatásosan képes különböző gyomorbélrendszeri mérgezések megszüntetésére. A szénnek az ú.n. aktív felülete igen nagy: ezen a felületen kötik magukhoz a baktériumokat, vírusokat. Egy gramm szén felülete kb. 2 teniszpálya méretének felel meg. Alkalmazása során figyelni kell arra is, hogy a gyógyszereket is megköti, így azokat több óra különbséggel kell alkalmazni a szénhez képest.

Amennyiben a fentiek betartása mellett a hasmenés több mint 72 órája fennáll, mikrobiológiai vizsgálat indokolt, széklettenyésztés formájában, a kórokozó azonosítása és célzott terápia bevezetése érdekében.

Orvosi vizsgálat indokolt minden magas lázzal, hasi fájdalommal, véres székürítéssel járó hasmenés, legyengült, idős betegek és károsodott immunrendszerű betegek esetén. Véres széklet esetén a tenyésztést is azonnal el kell végezni.

Heveny hasmenést nemcsak kórokozók okozhatnak, hanem gyógyszerek is. Leggyakrabban antibiotikumokkal kapcsolatban tapasztalható: a hasmenés az antibiotikus kezelés alatt jelentkezik, dózisfüggő és spontán megszűnik az antibiotikum elhagyását követően.

Szintén antibiotikum szedésével kapcsolatban külön figyelmet érdemel a Clostridium difficile okozta hasmenés. Ez a spóraképző kórokozó a környezetünkben széles körben megtalálható, eltérő mértékben kolonizálja az ember béltraktusát. A különböző okokból alkalmazott antibiotikus terápia, a normál bélflórát jelentősen károsítva, teret engedhet a Clostridium elszaporodásának- profúz, gyakori (akár napi 10- 15) vizes, zöldes vagy sárgás színű, bűzös, esetenként véres- nyákos hasmenést okozva, görcsös hasi fájdalommal, puffadással, hányingerrel, akár magas lázzal kísérve. A tünetek az antibiotikus kezelés alatt is megjelenhetnek, de akár 8 héttel később is. Ezért fontos minden heveny hasmenésben szenvedő beteg esetén tisztázni, hogy kapott-e az elmúlt két hónap során antibiotikumot bármilyen indikációval, mert ebben az esetben székletvizsgálattal igazolható a Clostridium jelenléte, kezelése pedig speciális protokoll alapján történik. Többszöri visszaesés esetén akár széklettranszplantáció (átültetés) is történhet a gyógyulás érdekében. Fontos figyelmet fordítani a beteg környezetére is, a beteg székletével terjed a kórokozó, az alapos SZAPPANOS kézmosással megelőzhető a továbbadás, az alkoholos fertőtlenítők ezen esetben nem megfelelőek. Figyelmet kell fordítani a környezet fertőtlenítésére is olyan szerrel, mely képes a spórákat is elpusztítani. Minden tárgy, eszköz vagy anyag, ami széklettel szennyeződhetett, szóba jöhet a spórák terjesztőjeként, pl. kórházakban a spórák leggyakrabban az ápolószemélyzet kezével kerülnek át egyik betegről a másikra. Az idős életkor, súlyos alapbetegség, az immunrendszer gyengítését előidéző gyógyszeres kezelés, savcsökkentő kezelés is fokozza a Clostridium fertőzés kockázatát.

A hasmenést okozó egyéb gyógyszerek közül a cukorbetegség kezelésében elsővonalban alkalmazott metformin (Merckformin, Meforal, Adimet) érdemel említést. A hasmenést okozó mellékhatása elkerülhető, ha kis dózisokkal történik a bevezetése. Ha ennek ellenére is jelentkezik hasmenés, a metformin elhúzódó felszívódású (ú.n. XR) formáit kell választani.

A magas magnéziumtartalmú készítmények, a daganatos betegségek kezelésében használt gyógyszerek, de akár a vízhajtók vagy a nem-szteroid gyulladáscsökkentők is okozhatnak hasmenést. Ez utóbbi gyógyszercsoport külön figyelmet érdemel az alábbiakban említésre kerülő gyulladásos bélbetegségek esetén, a gyulladás "fellobbanását" okozhatják, ezért a használatuk kerülendő.

IDÜLT HASMENÉS

Idült (krónikus) hasmenésről akkor beszélhetünk, ha a beteg naponta több, mint három alkalommal ürít laza székletet és a tüneteinek időtartama meghaladja a négy hetet. Elhúzódó hasmenés számos betegség következtében felléphet:

• Laktóz érzékenység (intolerantia): a lactase enzim hiánya miatt a tejcukor nem tud lebomlani, a vékonybél baktériumai erjesztik, ami gáz és szerves savak képződésével jár. Tejcukor tartalmú ételek fogyasztását követően hasi puffadás, hasi görcsök, hasmenés jelentkezik. Kimutatása H2 (hidrogén) kilégzési teszttel történik. A tejcukor fogyasztásának kerülésével vagy lactase enzimet tartalmazó gyógyszer alkalmazásával orvosolható.
• Glutén érzékenység (cöliákia, nem trópusi sprue): egyes gabonafélék, mint a búza, árpa, rozs egyik alkotófehérjéje, a glutén a vékonybél nyálkahártyájának károsodását okozza a genetikailag erre hajlamos egyénekben, mely hasmenéshez, puffadáshoz, hasi diszkomforthoz, felszívódási zavarokhoz: testsúly csökkenés, vashiány, B12 vitaminhiány, vérszegénység, kálciumhiány révén csontritkuláshoz vezet. A népesség 1%-át érintő betegség, gyakran társul egyéb autoimmun kórképekkel, melyek a pajzsmirigyet (Basedow kór, Hashimoto thyreoiditis), mellékvesét (Addison kór), hasnyálmirigyet (I. típusú cukorbetegség) érintik, hosszú távon a vékonybél bizonyos daganatos betegségét (T-sejtes lymphoma) is okozhatja. A gluténérzékenység igazolása klasszikusan vékonybél nyálkahártyából történő mintavétellel történik, de több, a vérből kimutatható autoantitest is alkalmas a diagnosztikára. Nagyon fontos, hogy ezen vizsgálatok gluténterhelt betegben történjenek, ugyanis a betegség kezelését is szolgáló egyetlen módszer, a gluténmentes diéta a diagnosztikus vizsgálatokat meghiúsítja- az antitestek eltűnnek, a bélholyhok regenerálódnak. Az antitestek eltűnése ily módon a diéta betartásának ellenőrzését is szolgálhatja.
• Gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn betegség, a colitis ulcerosa és a microscopicus colitis hasmenésen kívül görcsös hasi fájdalommal, lázzal, fogyással járhat. A Crohn betegségben gyakori a végbél körüli tályog, sipolyok kialakulása. Vastagbéltükrözés során látott típusos nyálkahártyaelváltozásokból vett szövettani minta alapján diagnosztizálható betegségek, kezelésük és gondozásuk gasztroenterológus által történik.
• Hasi, főleg nőgyógyászati daganatok sugárkezelését követően is kialakulhat vastagbélgyulladás és következményes hasmenés
• Vastagbél daganat első tünete lehet a székelési szokások (széklethabitus) megváltozása, akár hasmenés is - vastagbéltükrözéssel igazolható
• Krónikus fertőzések: egysejtűek (giardiasis) illetve bélférgek (fonalférgek) is tudnak krónikus hasmenést okozni. Azonosításuk székletvizsgálattal történik.
• Krónikus hasnyálmirigygyulladás esetén zsíros fényű hasmenés, fogyás - elsősorban alkohol okozta hasnyálmirigy károsodás esetén.
• Gyomorbélrendszeri műtétek után az ú.n. bakteriális túlnövekedés- a normál bélflóra egyensúlyának felborítása révén vezet hasmenéshez
• Cukorbetegség autonóm idegrendszert érintő szövődményeként is felléphet idült hasmenés.
• Hormonális hatások következtében: pajzsmirigy túlműködés, a pajzsmirigy rosszindulatú daganata (medulláris carcinoma) illetve hormontermelő gyomorbélrendszeri daganatok is (VIPoma, gastrinoma, carcinoid) okozhatnak krónikus hasmenést.
• Irritábilis bél- szindróma: funkcionális betegség, vagyis a beteg panaszai- hasmenés, hasi fájdalom mögött szerkezeti vagy biokémiai rendellenességet nem lehet kimutatni.

Az idült hasmenés kezelése a kiváltó ok orvoslásával történik. Az alapellátásban a széklettenyésztésen kívül vérvétel történik, mely rávilágíthat pajzsmirigy túlműködésre, vérszegénységre, vas ill. B12 hiányra, vese és májműködési zavarokra. A további vizsgálatok- vastagbéltükrözés, kilégzési vizsgálatok, gluténérzékenységgel kapcsolatos autoantitestek kimutatása már gasztroenterológus feladatkörébe tartoznak.

Dr. Puskás Tímea