Csontritkulás

2022.06.02

A csontritkulás (osteoporosis) a csont alapállományának és ásványianyag tartalmának csökkenését jelenti, melynek következménye a csontok fokozott törési hajlama.

Az osteoporosis kifejezés görög eredetű, "csontlyukasodás" a szó szerinti fordítása.

A gerinces fajokban a csontszövet biztosítja a mechanikai stabilitást, a szervezet tartóvázát adja, lehetővé teszi a helyváltoztatást, védelmet biztosít a központi idegrendszernek és a mellkasi szerveknek.

A csontszövet tömegének nagy része gyermek és serdülőkorban fejlődik ki, maximumát a 30- 35. életévben éri el. A csontszövet az egész élet során folyamatosan átépül: lebomlik és újraképződik (remodeling) - ez nélkülözhetetlen a csont épségének és tömegének megtartásához. Az átépülést a csontszövetet felépítő és lebontó sejtjeinek összehangolt működése biztosítja.

Csontritkulás esetén a lebontó működés meghaladja a csontépítés arányát.

Ez a folyamat 40. életévet követően minden szervezetben elkezdődik, de számos tényező, betegség fokozhatja ezt, mint például:

  • Dohányzás
  • Alkoholizmus
  • Gyógyszerek: túlzott mennyiségű A- vitamin, alvadásgátló terápia heparin származékokkal, bizonyos depresszióban használatos gyógyszerek
  • Mozgásszegény életmód, súlytalanság
  • Hormonhiányos állapotok: ösztrogénhiány nőknél menopauzában vagy korábbi életkorban eltávolított petefészkek miatt, férfiaknál az androgénhiány pl. prosztatarákban alkalmazott gyógyszerek következtében
  • Túlzott hormonmennyiség: pajzsmirigy túlműködés, szteroid terápia, mellékvesebetegségek és mellékpajzsmirigy betegségei esetén
  • Bizonyos rosszindulatú daganatok
  • Autoimmun betegségek
  • Felszívódási zavarok gluténérzékenységben
  • Egyéb okok: C-vitamin- hiány, rézhiány, májbetegségek

A csontritkulásnak kezdetben nincsenek tünetei. Az első látható jelek a csonttörések, a megroppant csigolyák következtében csökkent testmagasság, kialakul a jellegzetes testtartás görnyedt, akár púpos háttal - mely háti fájdalmakat okoz, a légzésre és emésztésre is kihatással lehet.

A csonttörések elsősorban a combnyak és medencetájon ill. a csuklótájon gyakoribbak. A combnyaktörés mindenképp műtéti megoldást igényel- annak minden következményével.

Magyarországon 50 éves kor felett mintegy 600.000 nő és 300.000 férfi szenved csontritkulásban, évente körülbelül 30.000 csigolyatöréssel és legalább 50.000 típusos osteoporoticus csonttöréssel. Az Európai Unióban 2050-re a csípőtáji törések számának 135%-os növekedését jósolják.

Fentiek miatt nagy hangsúlyt kell fektetni a csontritkulás megelőzésére ill. időben, az első törést megelőzően történő felismerésére és kezelésre.

A csontritkulás diagnózisa csontsűrűség mérés (denzitometria) alapján állítható fel. Az ágyéki gerinc és a csípőtájékot mérik ú.n. DEXA módszerrel (DEXA jelentése dual energy X-ray absortyometry). Sugárterhelése csekély. 

Értékelésében a "T score"-t használják- a vizsgált személy csontsűrűségét a fiatalok normális átlagértékével hasonlítják össze.

A WHO kritériumai szerint a T score alapján:

  • T score>-1,0 normális
  • T score -1,0 és -2,5 között: osteopenia (csontszegénység)
  • T score<-2,5: osteoporosis (csontritkulás)

2010-ben vezették be a FRAX fogalmát (Fracture Risk Assesement Tool) - mely a fenti T score eredményén felül figyelembe vesz egyéb 11 faktort, mint a páciens életkora, neme, etnikai hovatartozása, BMI-je, dohányzás, alkoholfogyasztás, előző törések számát, szteroid szedését, fennálló egyéb betegségeket, mint rheumatoid arthritis vagy a csontritkulás egyéb okait - ezek alapján egy 10 éves törési kockázatot becsül meg a csípőtájon és egyéb nagyobb csontokon.

Amennyiben a csípőtáji törések valószínűsége nagyobb, mint 3% és egyéb, bármilyen nagyobb csont törésének (csigolya, alkar, kulcscsont) valószínűsége nagyobb, mint 20%- indokolt a gyógyszeres kezelés bevezetése, akkor is, ha a T score alapján még csak osteopenia (csontszegénység) áll fenn.

Vérvizsgálatokkal szükséges a csontritkulás hátterét tisztázni.

Mit tehetünk a csontritkulás megelőzése érdekében?

  • Fogyasszunk megfelelő mennyiségű fehérjét és kálciumot! A napi kálcium bevitel javasolt mennyisége 50 éves kor előtt 1000 mg, felette 1200 mg naponta. Kálciumban gazdag ételek a tejtermékek, mák, dió, mogyoró, banán.
  • A D-vitamin ellátottságot biztosítani kell: származhat ételekből - a növényi D2 vitamin biohasznosulása rosszabb, mint a halakból (leginkább lazac, makréla, szardínia, olajos tonhalkonzerv) származó D3 vitaminé. A D-vitamin túlnyomó többségében azonban a bőrben keletkezik UV-B sugárzás hatására. Ahhoz, hogy elegendő D-vitaminhoz jussunk, hetente kétszer legalább 15 percig napfénynek kell érnie az arcot, karokat, kézfejeket vagy a hátat - naptej használata nélkül! A téli hónapokban a D-vitamin szükségletet gyógyszeres pótlással lehet kielégíteni, az ajánlott napi adag 1000 NE. A multivitamin készítmények változó mennyiségű D-vitamint tartalmaznak, ezek használata esetén ezt figyelembe kell venni.
  • Mozogjunk minél többet! A kocogás, a súlyzóval történő rendszeres edzés jelentősen fokozza a csontsűrűséget, a lépcsőzés szintén előnyös.
  • Ne dohányozzunk, kerüljük az alkoholfogyasztást!

A csontritkulás diagnózisának felállítását követően a specifikus kezelés bevezetése reumatológus szakorvos feladata. Néhány gondolat a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerekkel kapcsolatban:

  • Megfelelő D-vitamin és kálcium pótlás - a reumatológusnak lehetősége van a vér D- vitamin szintjének meghatározására, így a megajánlott D-vitamin dózisa ettől függően változó lehet
  • A leggyakrabban alkalmazott célzott csontritkulás elleni gyógyszerek a biszfoszfonátok: gátolják a csontlebontó sejtek működését - hetente vagy havonta egy alkalommal szájon át vagy évente egy alkalommal infúzió formában adhatók. A tablettában történő alkalmazás esetén fel kell hívni a figyelmet arra, hogy reggel legalább 40 perccel bármilyen más étel/ital fogyasztása előtt kell bevenni legalább 2,5 dl tiszta vízzel és a bevételt követően állva kell maradnia a betegnek - mindezen óvintézkedések a gyógyszer okozta nyelőcsőgyulládás esélyének csökkentését célozzák. Nagyon fontos felhívni a betegek figyelmét arra, hogy a terápia bevezetése előtt fogászati ellenőrzésen vegyenek részt és a felmerülő kezeléseket végezzék el ill. a terápia során is rendszeresen ellenőrzésre járjanak, mivel ezen terápia során- elsősorban foghúzások után az állkapocs fájdalmas, nem gyógyuló elhalása alakulhat ki!
  • Fentieket nem toleráló betegnek ill. nem kellő terápiás válasz esetén a Prolia injekciót ajánlják meg: a csontlebontó sejtek érési folyamatát gátló gyógyszer, melyet hat havonta egyszer, bőr alá adott injekció formájában alkalmaznak. Hosszú távú alkalmazásának biztonságossága egyelőre nem ismert.

Összefoglalva - tegyünk meg mindent a csontritkulás kialakulásának lassítása érdekében - biztosítsunk megfelelő D-vitamint és kálciumot szervezetünknek és mozogjunk minél többet! Valamint vegyünk részt rendszeresen DEXA szűrővizsgálaton, hogy időben történjék a megfelelő terápia bevezetése, a csonttörések megelőzése céljából!

Dr. Puskás Tímea